A vészhelyzet megszűnésével összfuggö szabályozási kérdések
Submitted by aranyosine2022. évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről
Megjelent MK 88.száma
9. A koronavírus elleni kötelező védőoltással kapcsolatos rendelkezések
( A szabályozás állami iskolákra és azokra az önkormányzati óvodákra vonatkozik, ahol a polgármester elrendelte a kötelező védőoltás felvételét)
11. § (1) A munkáltató (2) bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában 2022. június 15-én megszűnik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet] alapján elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság).
Megjegyzés: A munkáltató dönthet arról, hogy azok fizetés nélküli szabadsága, akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást , megszűnik-e 2022.június 15.én.
(2) Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkáltatója 2022. június 15-ig dönthet arról, hogy a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg az (1) bekezdés alapján a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet] hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig.
Megjegyzés: 2022.június 15-ig dönthet a munkáltató arról, hogy a fizetés nélküli szabadság nem szünik meg június 15-én és tart az eredeti jogszabályban meghatározott egy évig.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felveszi az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás), és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Megjegyzés: Ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a foglalkoztatott a védőoltást felveszi és azt igazolja, a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul meg kell szüntetnie a munkáltatónak.
(4) A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a (2) bekezdés hatálya alá tartozó foglalkoztatott jogviszonyát – a foglalkoztatott végkielégítésre való jogosultsága nélkül – felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, továbbá a (9) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében a törvény erejénél fogva a jogviszony megszűnik, a járványügyi készültség megszűnésének napjával, vagy ha a fizetés nélküli szabadság 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti elrendelésétől számítva egy év eltelt, ha
a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a munkáltató által meghatározott módon, vagy
b) a foglalkoztatott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
Megjegyzés: Ha a munkáltató úgy dönt, hogy június 15-én nem szűnik meg azok fizetés nélküli szabadsága akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást és az eredeti jogszabály szerinti egy év is eltelt, akkor végkielégítés nélkül felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszonya a foglalkoztatottnak.
(5) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszűnésének vagy megszüntetésének minősül.
(6) Azt a foglalkoztatottat, aki az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (12) bekezdése alapján az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően, a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatálya alatt – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (13) bekezdése szerint határidő tűzésével – kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
Megjegyzés: Akik a minisztertől mentesítést kaptak arra, hogy védőoltás felvétele nélkül , dolgozhattak tovább , a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
(7) Az (1) és a (6) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatottal szemben, aki számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a (4) bekezdés rendelkezései.
Megjegyzés: de is igaz: Ha a munkáltató úgy dönt, hogy június 15-én nem szűnik meg azok fizetés nélküli szabadsága akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást és az eredeti jogszabály szerinti egy év is eltelt, akkor végkielégítés nélkül felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszonya a foglalkoztatottnak.
(8) A (6) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottal szemben, aki a (6) bekezdés szerinti védőoltás felvételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (8) bekezdése szerinti, valamint a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazható
Megjegyzés: azokra vonatkozhat ,csak akkor ha a munkáltató elrendeli a védőoltás felvételét, akik mentesítettek voltak eddig a védőoltás felvétele alól és dolgozhattak.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott esetében, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet] alapján az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet hatályvesztését megelőző napon a számára elrendelt fizetés nélküli szabadságból eredően rendelkezési állományban van, ezen alcím hatálybalépésének napjától a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig – külön munkáltatói intézkedés nélkül – a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg, és a foglalkoztatott egyidejűleg rendelkezési állományban marad.
(10) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozik és a számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg és ezzel egyidejűleg az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba sem került, ezen alcím hatálybalépésének napjával a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a szerinti rendelkezési állományba kerül, azzal, hogy a számára elrendelt fizetés nélküli szabadság az egyéb ok megszűnését követően indul. Az ilyen foglalkoztatottal szemben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a és 68. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogkövetkezmények.
(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését a fizetés nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.
(12) A (9) és (10) bekezdés szerinti azon foglalkoztatott esetében(honvédek) , aki a (3) bekezdés szerint felveszi a védőoltást, és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, továbbá azon foglalkoztatott esetében, aki már felvette a védőoltást és igazolta annak tényét, de ezen alcím hatálybalépéséig nem került szolgálati beosztásba helyezésre
a) szolgálati beosztásba helyezéssel a (9) és (10) bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy
b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában a rendelkezési állományba tartozás fennmarad úgy, hogy illetményként kizárólag az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg.
(13) Ha a (12) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.
(14) A (12) bekezdés b) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott szolgálati viszonya a védőoltás felvétele tényének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerinti igazolását követő 60. napon vagy amennyiben ezen alcím hatálybalépésekor már eltelt az igazolás benyújtásától számított 60 nap, úgy ezen alcím hatálybalépésétől számított 60. napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. Ebben az esetben a foglalkoztatott végkielégítésre nem jogosult.
(15) Annak a honvéd tisztjelöltnek, aki 2022. augusztus 20. napjáig nem igazolja a védőoltás felvételének tényét vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, és a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerinti járványügyi készültség fennáll, ha a munkáltató rá nézve elrendelte a védőoltás felvételének kötelezettségét, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 247/G. § (3) bekezdése szerint a tisztjelölti szolgálati viszonya nem alakul át 2022. augusztus 20-án szerződéses katonai szolgálati viszonnyá, függetlenül attól, hogy nyilatkozata alapján hozzájárult volna a tisztjelölti szolgálati viszonyának átalakulásához.
(16) A (2) bekezdés szerinti döntés esetén a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra.
(17) A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon haladéktalanul tájékoztatja az érintett foglalkoztatottat
a) a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség helyreállásának az (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjáról, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti döntéséről.
11. A nemzeti közneveléssel összefüggő kiegészítő szabályok
14. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.
(2) A gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon
a) óvoda esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (6) bekezdése szerint,
b) általános iskola esetében reggel 7 órától 17 óráig,
c) egyéb iskola esetében reggel 7 órától 16 óráig szükséges biztosítani.
(3) A gyermek, tanuló felügyelete abban a köznevelési intézményben biztosítandó, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül.
(4) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén a felügyelet biztosítása során a gyermek, tanuló azon társával tartózkodhat egy helyiségben, akivel a sztrájkot megelőzően a tanórák, a foglalkozások során együtt tartózkodott.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a különböző csoportba, osztályba tartozó gyermekek, tanulók keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanuló a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.
(7) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén jogszabály vagy államigazgatási szerv határozata egyéb kötelezettséget is megállapíthat.
(8) Abban a csoportban, osztályban, ahol a felügyeletet biztosítják, legalább egy
a) szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógus,
b) pedagógus,
c) gyógypedagógus,
d) kollégiumi nevelő, oktató vagy
e) pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens rendelkezésre állása biztosítandó.
(9) A felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára.
(10) A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a felügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló számára az étkeztetés a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban.
(11) Az óvodai foglalkozások megtartása – az iskolakezdés előtt álló gyermekek felkészítése kivételével – a sztrájk ideje alatt nem kötelező.
Megj.: a sztrájk alatt a nagycsoportos óvodásoknak kötelező a foglalkozást megtartani, többi csoportban nem.
(12) Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám 100%-a megtartandó.
(13) A (12) bekezdés hatálya alá nem tartozó tanuló számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan megtartandó a tanítási órák 50%-a.(nem érettségizők esetében az órák 50%-át meg kell tartani a szrájk alatt)
(14) A kollégiumi ellátás során a tanuló a sztrájkot megelőző elhelyezése szerinti kollégiumban részesül – a sztrájkot megelőzően nyújtott szolgáltatással egyező mértékben – lakhatásban, felügyeletben és étkeztetésben.
(15) A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló életének, testi és lelki épségének megóvása érdekében biztosítandó a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.
Megj.: SNI, BTMN-es gyermek,t anulónak teljes ellátást kell biztosítani.
(16) Az esedékes, jogszabályon alapuló fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálaton a gyermek, tanuló részvételét biztosítani kell.
(17) A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről.
(18) Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap 16 óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt.
(19) A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete
kapcsán releváns részleteiről az intézményvezető legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.Megjegyzés: A sztrájkot megelőző második munkanapon,legkésőbb, a szülőket is tájékoztatni kell a sztájkról.
(20) Az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított közalkalmazott, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.
15. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.