Az új életpálya törvény szerint nem lesz már kategória,az megszűnik. A fokozatok maradnak (Gyakornok, Ped.I., Ped.II,. Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozat) és az ahhoz tartozó alapilletmény. December 31-ig az új életpálya törvény átmeneti rendelkezése szerinti Gyakornok 400 000 Ft, Ped.I.410 000 Ft, Ped.II.430 000 Ft, Mesterpedagógus fokozat 520 000 Ft, Kutatótanár fokozat 600 000 Ft ,akik jogosultak az esélyteremtési illetményrészre,azoknak ez az összeg 20%-kal magasabb lesz. Akinek most ettől magasabb az illetménye (pedagógus ágazati pótlékkal együtt) annak az illetménye marad annyi amennyi most van egészen addig, amíg a teljesítményértékelés szerinti illetményeltérítés be nem lép.

Akinek kevesebb az illetménye most,mint az új életpálya törvény átmeneti rendelkezéseiben meghatározott alapilletménye ,annak november 1-től az új pedagógus életpálya törvény átmeneti rendelkezése szerint kell meghatározni az illetményét(Gyakornok 400 000 Ft, Ped.I.410 000 Ft, stb) azzal,hogy július 1-ig visszamenőlegesen a jelenlegi (pedagógus ágazati pótlékkal együtt) és az új illetmény különbözetét is ki kell fizetni. Kifizetési határidő december 10-e. A visszamenőleges kifizetés vonatkozik az esélyteremtési illetményrész és a jelenlegi nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözetének kifizetésére is.

2024.január 1-től a Gyakornok illetménye már nem fix.(december 31-ig fix.400 000 Ft) a Kormány rendeletben határozza majd meg ezt az összeget,ami alacsonyabb nem lehet soha,vagyis csak emelkedhet. A megbízási díjak (vezetők, ofők,csoportvezetők stb,ezt már az új törvény nem pótléknak nevezi,hanem megbízási díjnak)) számítási alapja a Gyakornoki illetmény ,vagyis ha a Gyakornok illetménye emelkedik,akkor a megbízási díjak összege is emelkedni fog.
A teljesítményértékelésnél a szempontok alapján történő értékelés után módosulnak majd az illetmények (illetményeltérítés az illetménysávokon belül).

Jogszabályi háttér: Új életpálya törvény

157.§ (10) Az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebb
a) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.

Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét.

(11) A (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.

(12) A (10) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.

(13) Ha a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott

a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a Kjt., vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg. Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét. Ha a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra is jogosult, akkor az esélyteremtési illetményrészt az illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százaléka és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözeteként kell megállapítani.

97. § [A pedagógus fokozatok]
(1) A pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár fokozatokat érheti el.

(2) Az (1) bekezdés
a) b) pontja szerinti pedagógus fokozat megszerzése kötelező,
b) d) és e) pontja szerinti pedagógus fokozatok megszerzése a munkakörbe nem tartozó, végrehajtási jogszabályban meghatározott további szakmai feladatok vállalása mellett, a feladathoz kapcsolódóan határozatlan vagy határozott időre szólóan lehetséges.

(3) A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló legfeljebb Pedagógus II. fokozatba sorolható. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus munkakörben alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, havi illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

(4) A szakmai gyakorlatként figyelembe vehető időket végrehajtási rendelet határozza meg.

(5) A minősítés végrehajtási jogszabályban meghatározott minősítő vizsgán, minősítési, vagy pályázati eljárásban való részvétellel történik. A minősítés során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét. A minősítő bizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a végrehajtási rendeletekben és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

(6) Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya e törvény erejénél fogva a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.

(7) A pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

(8) A sikeres minősítés alapján a pedagógust, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat a sikeres minősítésről kiállított okirat dátumát követő január 1-jén vagy szeptember 1-jén kell előre sorolni a következő fokozatba.(megj: szeptember előtti sikeres minősítések után szeptember 1-jén kell a következő fokozatba való besorolást elvégezni, szeptember 1-és december 31-e közötti időszakban sikeres minősítések után január 1-jén kell a következő fokozatba besorolni az érintettet)

(9) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítésére nézve végrehajtási jogszabályban a pedagógusokétól eltérő tartalmú követelmények, eljárás állapítható meg.

(10) A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó, pedagógus szakképzettséggel rendelkező, jogszabályban meghatározott személy az (1) bekezdés szerinti fokozatot önkéntesen, címzetes fokozatként szerezheti meg. A címzetes fokozat az azt megszerző személy munkavégzését megalapozó jogviszonyát nem módosítja, de azt a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerülés esetén a besoroláskor az (1) bekezdésben foglalt fokozattal azonosnak kell tekinteni.

98. § [A pedagógus havi illetménye]
(1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján

A havi illetmény összege
a) Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
e) Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:
a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,
b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,(megj: a munkakör ellátáshoz szükséges iskolai végzettség,szakképzettség mellett a kinevezésben is szereplő ,munkakörében hasznosítható szaképesítés,szakképzettség vehető figyelembe. Pl. óvodában fejlesztőpedagógusi szakképzettséget csak akkor lehet figyelembe venni,ha az a kinevezésben is benne van, iskolában a második szakot csak akkor lehet figyelembe venni,ha az a kinevezésben is benne van)
c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,
f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége (megj. pl. egy nyelvtanár vagy esetleg informatikus tanárnak a szakképzettsége emelhet az illetményén).

(3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv keretein belül a 43. §-nak megfelelően (megj.: a teljesítményértékelés alapján a pedagógus hozzájárulása nélkül egyoldalúan) határozhatja meg. Ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét – a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül – az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg. (megj.: az illetménysáv alsó határától akár magasabb illetményt is adhat a munkáltató a teljesítményértékelés alapján)

(4) Ha a pedagógust, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat a naptári év első napján magasabb fokozatba kell sorolni , erre tekintettel a havi illetményét emelni kell legalább a következő fokozathoz tartozó illetménysáv alsó határát képező összegig.

(5) Ha a pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló
a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrész) emelt összegű illetmény illeti meg. Ennek révén az illetmény összege meghaladhatja az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény, illetve az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti felső sávhatár összegét. E rendelkezés alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkavégzésre a munkáltató kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló utasítása alapján kerül sor.

(6) A havi illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(7) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén: százhetvennégy órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: százhetvennégy óra időarányos részével.

(8) Az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a pedagógus havi illetményét az adott illetménysáv felső határánál magasabb összegben is megállapíthatja.

99. § [A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetménye]
(1) A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőt legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény illeti meg. A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő illetménye megállapítása során a 98. § (6) és (7) bekezdését.Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell, általános teljes napi munkaidő esetén: százhetvennégy órával, általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: százhetvennégy óra időarányos részével) alkalmazni kell.

(2) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőre alkalmazni kell a 98. § (5) bekezdés a) pontját.

100. § [Havi illetmény a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén]

(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a havi illetményre jogosult.

(2) A 68. § (4) bekezdése szerinti munkáltatói utasításon alapuló feladatellátás idejére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kormányrendeletben meghatározott mértékű illetményrészre jogosult.

101. § [Többlettanítási óradíj]

A pedagógus számára tartós helyettesítésért a Kormány rendeletében meghatározott többlettanítási óradíj jár..

102. § [Egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj]

(1) A pedagógust az egyes köznevelési feladatok ellátásáért megillető díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: megbízási díj) mértéke a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg

(2) A megbízási díj a nevelési-oktatási intézményben, a többcélú köznevelési intézményben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben igazgatói (főigazgatói) megbízás ellátása esetén az intézményben jogviszonyban álló

a) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 87%-a,
b) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 82%-a,
c) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 76%-a,
d) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 66%-a,
e) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 54%-a,
f) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 41%-a,
g) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 30%-a.

(3) A megbízási díj
a) igazgató-helyettesi (főigazgató-helyettesi) megbízás ellátása esetén
aa) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 43,5%-a,
ab) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 41%-a,
ac) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 38%-a,
ad) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 33%-a,
ae) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 27%-a,
af) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 20,5%-a,
ag) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 15%-a,
b) osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői megbízás ellátása esetén az alap 6–16%-a, és
c) munkaközösség-vezetői megbízás ellátása esetén az alap 3–6%-a.

(4) A tagintézmény-igazgatót, intézményegység-vezetőt az általuk vezetett tagintézmény, intézményegység (2) bekezdés szerint megállapított gyermek-, tanulólétszáma alapján számított igazgatói (főigazgatói) megbízási díj 50%-a illeti meg.
(5) A tagintézményigazgató-helyettest, intézményegységvezető-helyettest a (4) bekezdésben meghatározott tagintézmény-igazgatói, intézményegység-vezetői megbízási díj 50%-a illeti meg.

(6) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszámot az Nkt. 47. § (7) bekezdésének figyelembevételével, a megbízási díj esedékességét megelőző október 1-jei gyermek- és tanulólétszám alapján kell megállapítani (megj.: január 1-jén) melynek során az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni.

(7) Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény esetében a (2) bekezdés szerint megállapított gyermek-, tanulólétszámhoz az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által ellátott gyermekek, tanulók létszámát hozzá kell számítani.

(8) Pedagógiai szakszolgálati intézmények esetében a (2) bekezdés szerint megállapított gyermek-, tanulólétszámot a megbízási díj esedékességét megelőző október 1-jei, KIRSTAT felületén rögzített ellátotti létszám alapján kell meghatározni.

(9) A munkáltató döntése alapján a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet
a) igazgatója az alap 20–50%-a,
b) igazgatóhelyettese az alap 10–25%-a közötti mértékű megbízási díjra jogosult.