27 már 2019

Önértékelés,minősítés,tanfelügyelet

Submitted by aranyosine

2020-as önértékelési és tanfelügyeleti kézikönyvek

Tovább: - Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek - az OH honlapjáról

Tovább: - 2020 Tanfelügyeleti kézikönyvek - az OH honlapjáról
Tovább:
- 2020 Önértékelési kézikönyvek- az OH honlapjáról
Az OH honlapján jelzés szinten megjelent a 2020-as önértékelési és tanfelügyeleti kézikönyv. https://www.oktatas.hu/kiadvanyok/onertekelesi_kezikonyvek

A kézikönyvek nem tartalmazzák az új , 2020-tól alkalmazandó kompetenciaterületet, A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja.

A kompetencia terület értékelése a minősítési útmutató (6.)alapján:

3.1.1. A pedagóguskompetenciákhoz tartozó fejlődési szintek (sztenderdek)
7. A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja

Pedagógus I.
Ismeri az országos és intézményi szintű pedagógiai dokumentumok fenntarthatóságra nevelésre vonatkozó elvárásait. Szakterületének megfelelő tudása van a környezeti nevelésről és a fenntarthatóság fogalmáról, alapelveiről; törekszik mindennapi pedagógiai tevékenységébe beépíteni ezeket. Pedagógiai munkájában képes arra, hogy hitelesen jelenítse meg a fenntarthatóság értékeit. Képes megértetni az ok-okozati összefüggéseket, és rávilágítani a globális kihívások és helyi cselekvések közötti kapcsolatokra és megoldási lehetőségekre. Képes a tanulók életkori szintjén a fenntartható és nem fenntartható rendszerek, cselekvések és attitűdök bemutatására, megértetésére. Arra törekszik, hogy kialakítsa a tanulókban az aktív cselekvés igényét és a felelős magatartást a fenntarthatóság érdekében, és ezért együttműködik közvetlen környezetével. Fontosnak tartja az alapvető környezettudatos magatartási normák betartását és betartatását. Bátorítja a környezettel kapcsolatos pozitív attitűdök kinyilvánítását.

Pedagógus II.
Tájékozott az ENSZ fenntartható fejlődési célok alapelveiben, valamint a fenntarthatóságra nevelés gyakorlatában és eszközeiben. Ismeri azokat a programokat, amelyek révén intézményi közössége hozzájárul a helyi társadalmi és természeti környezet értékeinek megóvásához, gazdagításához vagy problémáinak megoldásához. Saját szakterületén képes értelmezni, és kereszttantervi szinten is következetesen és alkalmazni a fenntarthatóságra nevelés alapelveit. Rávilágít a személyes felelősségvállalás fontosságára, képes megerősíteni a tanulókat abban, hogy saját viselkedésükkel és cselekedeteikkel járuljanak hozzá egy fenntartható jövő kialakításához. Kezdeményező szerepet vállal a fenntarthatóságra nevelés intézményi programjának tervezésében és megvalósításában. Tevékenységét szakmai és közösségi szerepvállalás keretében végzi.

Mesterpedagógus
Tájékozott a fenntarthatóságra nevelés szakirodalmában, és ismer ezen a területen innovatív módszereket, kezdeményezéseket és gyakorlatokat. A szakmai megvalósítás során képes eredményesen együttműködni különböző területek szakembereivel. Szakmai munkájában, kommunikációjában és magatartásában hitelesen képviseli a fenntarthatóság értékeit. Referencia személyiségként sokoldalúan támogatja kollégái, valamint a tanulók kompetenciáinak és attitűdjeinek fejlődését. Fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos tapasztalatait, javaslatait az intézményében, valamint az intézmények hálózatos együttműködésében és a társadalmi szintű együttműködésekben is megosztja. Munkájában kezdeményező, cselekvően részt vesz az intézmény fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztési folyamatában, fejlesztő programok, jó gyakorlatok kidolgozásában és átadásában. Következetesen tevékenykedik az egészintézményes fenntarthatóságra nevelés kialakításában, megszilárdításában és továbbvitelében.

Kutatótanár
Követi a fenntarthatóságra nevelés szakirodalmát, hazai és nemzetközi trendjeit és jó gyakorlatait. Munkájában a kutatási és az innovációs tevékenység a fenntarthatóságra nevelés és intézményi fejlesztése terén is összekapcsolódik. Elősegíti a fenntarthatósággal kapcsolatos tudományos eredmények alkalmazását a pedagógiai gyakorlatban. Tevékenységét szakmai és társadalmi közéleti szerepvállalás keretében végzi. A környezeti attitűdök formálásával és a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos eredményeit szélesebb szakmai közönség előtt is rendszeresen bemutatja. Nyitott az új kutatási területek és módszerek megismerésére. Következetesen segíti az egészintézményes fenntarthatóságra nevelés megvalósítását vagy elmélyítését.

A pedagóguskompetenciákhoz tartozó indikátorok

7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
7.3 Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
7.4 Segíti tanulóit, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.

8.3.8. Hogyan győződhet meg a pedagógus arról, hogy mind a kilenc kompetencia birtoklásának alátámasztására feltöltött dokumentumokat?
(A minősítési útmutatóban található táblázat alapján)

13.2. A kompetenciák megfigyelése a tanítási órán/foglalkozáson
7. kompetencia A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
A fenntarthatóságra nevelés olyan pedagógiai törekvés, amelynek központi célja a szemléletformálás, melynek elemei nehezen mérhetők, hatása általában közvetett, hosszútávú. A fenntarthatóságra nevelés pedagóguskompetenciáinak összetett rendszere alapvetően négy elemet jelent: a tanulók bevonását, a gyakorlati alkalmazást, a reflektív gyakorlatot és a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás, etika és értékek integrációját. A szakértőnek az órán/foglalkozáson van lehetősége megfigyelni, hogy a pedagógus az adott intézményi kontextusnak, az adott életkori csoportnak, az adott tanulási környezetnek, és az adott helyzetnek megfelelően helyez-e előtérbe bizonyos tevékenységeket. A környezet tanúskodik-e az e témára való odafigyelésről, az óra menetében megjelennek olyan tevékenységelemek (feladatok, kérdések, tevékenységek, kapcsolódás más tantárgyhoz, eszközhasználat, stb.), amelyek segítik a nem fenntarthatósági folyamatok, fogalmak megértését, támogatják a gyermekek, tanulók kreatív és kritikus gondolkodását, megerősíti-e a fenntarthatóság szempontjából pozitív példákat, magatartásformákat, illetve saját maga is ezekben jó példát mutat.

Letölthető innen: Azországos pedagógiai-szakmai (tanfelügyleti) ellenőrzés folymatai szakértőknek

6.kiadású útmutató a 2020. évi minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok számára :
- Letölthető 6.útmutató a pedagógus minősítéshez - Az OH honlapjáról

2019.aktuális tájékoztatók,útmutatók (önértékelés,minősítés) az OH honalpjáról. VÁLTOZÁS LESZ! -
- a 2019-től érvényes tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyvek - Az OH honlapjáról

GYAKORI KÉRDÉSEK AZ OH honlapjáról:

- 2019.februári- Gyakori kérdések és válaszok a pedagógusminősítési eljárással,az önértékeléssel és a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban - Az OH honlapjáról

- 2019.márciusától frissül - Gyakori kérdések és válaszok a pedagógusminősítési eljárással,az kapcsolatban - Az OH honlapjáról

- Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek - Az OH honlapjáról

KORÁBBI DOKUMENTUMOK

Tovább: Önértékelési kézikönyvhöz igazított önértékelési program javaslat 2016 (gyógyped.)

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS: ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM JAVASLAT A MÓDOSÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉSI KÉZIKÖNYV ALAPJÁN GYÓGYPED.

Tovább: Önértékelési kézikönyvhöz igazított önértékelési program javaslat 2016 (gyógyped.)

Módszertani segédlet minősítő szakértőknek

Tovább: - Módszertani segédlet 1. a minősítő szakértők számára 2016.04.21.- az OH honlapjáról
Tovább: - Módszertani segédlet 2. a minősítő szakértők számára 2016.04.21.- az OH honlapjáról

SEGÉDANYAGOK AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSHEZ (2015.október 8-a előtti kézikönyv alapján készült dokumentumok)

Tovább: Önértékelési program - Javaslat

Tovább: Éves önértékelési terv - Javaslat

Tovább: Az önértékelési értékelése - SEGÉDANYAG

Jogszabályi háttér: 20/2012.EMMI

145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

(1a)196 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három – a jogszabályi feltételek szerint kijelölt – köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.

(3) Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére.

(4) Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben.

Figyelem: Az ötéves intézményi önértékelési program és az éves terv elkészítésekor figyelembe kell venni a 20/2012.EMMI , Átmeneti rendelkezések 193.§ (21)-(22) bekezdését is.

193.§ (21) A 145. § (2)–(4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést.
(22) A 2015. évben a 145. § (4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés csak az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás-rendszert és a kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza.