Kötelező beóvodázás
Submitted by aranyosineKötelező beóvodázást pontosan hogyan kell értelmezni?
A 2015/2016-os tanévkezdő segédletből kivettem az ide vonatkozó részt.
" Az óvoda vonatkozásában a 2015/2016. nevelési évet érintő legfontosabb változás a hároméves kortól kezdődő óvodakötelezettség.
Ez a szabályozás az öt éves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvételt váltja fel. Célja, hogy a gyermekek minél korábbi életkorban kapcsolódjanak be az intézményes nevelésbe.
Mit jelent a kötelezettség?
2015. szeptember elsejétől abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek betölti a harmadik életévét, napi négy órában kötelező részt venni az óvodai nevelésben.
Mit foglal magába a jogosultság?
A jogosultság a kötelezettség szabályaiból eredően azt jelenti, hogy az a szülő, akinek a gyermeke augusztus 31-e után tölti be a harmadik életévét,mérlegelhet annak tekintetében, hogy beíratja-e a gyermekét a már folyó nevelési évben az óvodába. Azok a gyermekek is jogosultak részt venni az óvodai nevelésben – szabad férőhely esetén –, akik a jogviszony megkezdésére kapott naptól számítva hat hónapon belül töltik be a harmadik életévüket. Ehhez az Nkt. 8. § (1) bekezdés ad felhatalmazást.(Megj.: ha az alapító okirat szerint felvehető a 2,5 éves gyermek)
A gyermekkel szemben támasztott kötelezettség, illetve a számára biztosított jogosultság, valamint az Nkt. 8. § (1) bekezdésben kimondott szabály összefüggésében a települési önkormányzatoknak továbbra is tervezniük kell mind az óvodaköteles, mind az óvodai nevelésre jogosult gyermekek – ez utóbbiakban igény szerinti – óvodai ellátását. (Az Nkt. 8. § (1) bekezdés értelmében az óvoda intézménye a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.)
Felmentés az óvodai nevelés alól
A felmentés új szabályaival a cél, hogy:
- minden gyermek a számára legkedvezőbb fejlődési utat járhassa be, a családi nevelést kiegészítve, ahogy arról a 2012-ben módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja is rendelkezik, illetve hogy
- a gyermek szükség esetén mentesülhessen a mindennapi óvodába járás alól, továbbá
- a felesleges eljárásokból eredő teher megszűnjön.
A felmentés a 3, illetve a 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az erre vonatkozó kérelmét indokolással önkormányzati fenntartású óvoda esetében a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző részére benyújtja döntésre. Ajegyző a döntését a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint kijelölt (körzetes) óvoda vezetője és a gyermeket gondozó védőnő egyetértésével hozhatja meg. Az egyetértő vélemények beszerzésének terhe tehát nem a szülőkre hárul. Nem önkormányzati fenntartású óvoda esetében a felmentési kérelemről a fenntartó hoz döntést.
Mely esetekben nem kell a felmentési eljárást kezdeményezni?
1. A család életmódja miatt a gyermek más és más tartózkodási hellyel rendelkezik
Ebben az esetben köznevelési törvényben foglaltak alapján kell eljárni, amelynek értelmében a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója köteles bizottságot szervezni és az aránytalan teherre figyelemmel javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésben való elhelyezésére.
2. A család külföldi szolgálata, munkavállalása miatt a gyermek is külföldön él
Ezen esetben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (2) bekezdés szerint kell eljárni, vagyis ha szülő a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül bejelenti az óvodaköteles gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, hogy a gyermeke külföldön teljesíti az óvodakötelezettségét, úgy nincs szükség a felmentési eljárás kezdeményezésére. A szabályozás ugyanitt azokra a Magyarországon már óvodai jogviszonyt létesített gyermekek esetére is kitér, akik családi okok miatt várhatóan külföldön fogják teljesíteni a további óvodakötelezettségüket is. Ebben az esetben a szülő ennek várható idejéről a gyermeke lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt kell, hogy előzetesen értesítse. Ez utóbbival összefüggésben megszűnik annak az óvodaköteles gyermeknek az óvodai jogviszonya, aki óvodakötelezettségét külföldön teljesíti. Ennek határnapja a tanköteles kor elérésének időpontja.
3. A gyermek mindennapi óvodába járása tartós betegsége miatt nem valósulhat meg
Ebben az esetben is szükségtelen a felmentési eljárás kezdeményezése, tekintettel arra, hogy a beteg, köztük a tartós beteg gyermekek távollétét is igazoltnak kell tekintetni, ha az a mulasztási szabályok alkalmazásában orvosi igazolással alátámasztott.
4. A család vallási, világnézeti meggyőződésből dönt a felmentési kérelem mellett
A köznevelési törvény felhatalmazására figyelemmel a szülő gyermekeadottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát.
5. Ha a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet felhatalmazásával a szakértői bizottság szakértői véleménye kimondja, hogy a gyermek nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe, úgy a gyermek a számára legmegfelelőbb speciális fejlesztés folyamatában fejlődhet és nem az óvodai nevelés keretein belüli ellátásban. Ilyen módon ez esetben sem terhelt a szülő a felmentési eljárással.
6. Akkor sem terheli a szülőt a felmentési eljárás, ha a gyermekét hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, családi napközibe íratja. A gyermek szülője, törvényes képviselője ez esetben mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól. Megjegyzendő, hogy a családi napközi fenntartója minden év április 30-ig tájékoztatást köteles küldeni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára a családi napköziben ellátott, harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről. Erről a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 50. § (2) bekezdés rendelkezik.
Itt megjegyzendő, hogy a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 36. § (2a) bekezdés alapján a bölcsőde vezetője is köteles tájékoztatást küldeni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára arról, hogy olyan harmadik életévét betöltött gyermeket nevel tovább, aki testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja. A gyermek szülője, törvényes képviselője ez esetben mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
A települési önkormányzat jegyzője mind a bölcsőde vezetője, mind a családi napközi fenntartója tájékoztatását meg kell, hogy küldje minden év május 15-éig a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére.
A nem óvodai nevelésben, hanem korai fejlesztésben részesülő gyermekekről a jegyző a szakértői bizottság által a részére megküldött szakvéleményben foglaltak alapján kell, hogy értesüljön külön jogszabály[1]alapján.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet értelmében a felmentés nemcsak a beiratkozási időhöz kötötten, hanem a nevelési év közben is kezdeményezhető, illetve a fennálló felmentés megszakítható, összhangban az Nkt. 49. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Eszerint ugyanis a szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele a nevelési évben folyamatos.