A nem pedagógus szakképzettségű NOKS béremelése
Submitted by aranyosineJanuár 1-től lép hatályba a 326/2013.Korm.rend. 32/A.§ ,mely alapján a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak béremelésére kerül a sor.
Röviden összegezve: 32/A.§ szerint ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak 107%-át kell számára biztosítani. Így a legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 7%-kal emelkedik. Ha az érintett személy nem jogosult a legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra, mert a Kjt.szerinti besorolt illetménye ettől magasabb,akkor a Kjt.szerinti bérét kell 7%-kal emelni. A központi költségvetés ezekre a bérek 110%-át biztosítja,amelyből a 107% feletti 3% munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésre fordítható.
A kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot a Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete határozza meg.
Lentebb látható majd az egész jogszabály.
Aszerint a legkisebb munkabér január 1-től 127 500 Ft , a garantált bérminimumra pedig a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló jogosult,amelynek összege január 1-től 161 000 Ft. De figyelembe kell venni a 326/2013.Korm.rend. szabályozását, mely szerint ha a közalkalmazott a Kjt „B”–„D” fizetési osztályába került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.
Gyakorlatban ez azt jelenti,hogy annak a nem pedagógus végzettségű NOKS alkalmazottnak aki az "A" fizetési osztályba van besorolva a legkisebb munkabért , a 127 500 Ft-ot kell biztosítani és ezt kell még 7%-kal ( összesen ez 107% lesz) emelni. Aki pedig a "B-D" vagy magasabb osztályba van besorolva annak a 161 000 Ft a garantált bérminimuma és erre kerül rá a 7% emelés.
Jogsz.:
A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér alkalmazása esetén 1 038 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. §
(1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(4) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
326/2013.Korm.rend.
13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok
32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.
(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és
a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,
b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint
kell besorolni.
(3)136 Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.
(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és
a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy
b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.
(5)137 Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a munkaköri feladatai ellátásával érintett gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.
(6)138 A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.
32/A. §139 (1)140 A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka.
(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.