Baleseti táppénz igénylési eljárásrend - EMMI körlevél részlet
Submitted by aranyosineAz igénylés eljárásrendje
A munkavégzés során esetlegesen bekövetkezett foglalkozási megbetegedések kivizsgálását a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért így a koronavírus okozta megbetegedések munkahelyi megelőzéséért is a munkáltató felelős. E kötelezettségének teljesítéséhez folyamatosan értékelnie kell a munkavállalókat érő egészségkárosító kockázatokat (ide értve a meglévő kockázatelemzéseknek a megváltozott körülmények miatti felülvizsgálatát is), és olyan megelőző intézkedéseket kell kialakítania és bevezetnie, melyek a munkavállalók védelmének biztosítására alkalmasak.
A munkavégzéssel összefüggésben megfertőződött személyek fertőzésének foglalkozási megbetegedésként történő megállapítását követően kerülhet sor a gyakorlatban a 100 %-os baleseti táppénz folyósítására, a következők szerint:
l . A tüneteket mutató személy telefonon értesíti a háziorvost vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat üzemorvosát (a továbbiakban együtt: észlelő orvos) a COVID-19 fertőzés gyanúját megalapozó klinikai tünetekről. Az észlelő orvos elrendeli a vírustesztet.
2. A fertőzöttség megállapítása laboratóriumi vizsgálattal.
3. A laboratóriumi vizsgálat pozitív eredményét követően a munkavállaló jelzi az észlelő orvosnak, hogy a vírust nagy valószínűséggel a munkavégzéssel összefüggésben kapta el.
4. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa kitölti az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján fellelhető „Bejelentés a foglalkozási megbetegedés gyanújáról” elnevezésü nyomtatványt, megielölve a C21 kóddal a „Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek” kategóriát és megküldi a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak.
5. A munkavédelmi hatóság felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval, tájékozódik, az összegyűjtött információkat eljuttatja a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálynak (a továbbiakban: NNK).
6. A bejelentés megalapozottságát az NNK elbírálja, majd a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.
7. A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró fövárosi és megyei kormányhivatalt (továbbiakban: Kormányhivatal), amely a megküldött okiratok alapján a betegséget üzemi balesetként határozatban ismeri el.
8. A társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a Kormányhivatal intézkedik a baleseti táppénz és a korábban folyósított táppénz különbözetének kifizetéséről.
9. Ha a 4. pont szerinti intézkedésre bármely okból nem került sor, azaz a foglalkozási megbetegedés gyanúját az észlelő orvos nem jelentette be, a munkavállaló közvetlenül is fordulhat a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz, amely őt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (NNK) irányítja, a bejelentést az NNK fogja megtenni, amit az 5-8. pontok szerinti eljárás követ.
Az eljárásban kulcsszerepe van a megbetegedés gyanúját bejelentő orvosnak, a munkavédelmi hatóságnak, valamint a munkáltatónak, mint a munkavédelmi kötelezettségek címzettjének. Ezek együttműködése fontos annak érdekében, hogy a baleseti táppénzre ténylegesen jogosult szociális és gyermekvédelmi ellátásban foglalkoztatott dolgozó az őt megillető ellátásban részesülhessen.
A bejelentéseket az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el egyedileg, megvizsgálva, hogy a bejelentett eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek. Az elfogadás feltétele annak bizonyítása, hogy a fertőzés a munkavállalót munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során érte, megbetegedése annak következtében alakult ki.
Mindez összefüggésben áll a munkáltató munkavédelmi kötelezettségeivel is. Ha felmerül annak gyanúja, hogy a munkavállaló a munkahelyén fertőződött meg, akkor a munkáltatónak — azon túlmenően, hogy köteles együttműködni a munkavédelmi hatósággal a kivizsgálás érdekében magának is indokolt a munkavédelmi szakember, képviselő bevonásával megvizsgálnia, hogy pl. abban a szakmai vagy gondozási egységben más fertőzési esetek is előfordultak-e, ide értve az igénybevevők körében előforduló megbetegedéseket is.
Ha szükségesnek ítéli, a foglalkoztatottakat soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra kötelezi a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján. Ezáltal is sor kerülhet a fent részletezett eljárás megindulására. (A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos munkavédelmi ajánlások a http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt menus577 oldalon érhetők el.)
A fenti eljárásban, amennyiben a jelenlegi rendkívüli helyzetben a végrehajtás nem működne olajozottan, lehetőség van korrekcióra is, az alábbiak szerint:
egyfelől, ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés bejelentésének, kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, akkor közvetlenül is fordulhat a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz (a megyei, fővárosi kormányhivatalhoz). A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályához irányítja [Mvt. 68. (l) bekezdés],
másfelől, ha a COVID-19 tüneteit mutató biztosítottat, akinél a foglalkozási betegség gyanúja felmerül, a háziorvos 4-es (egéb baleset) keresőképtelenségi kódon veheti nyilvántartásba, ezért 60 %-os táppénz fizetésére került sor, de utóbb, ha az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya elismeri a betegséget foglalkozási megbetegedésként, akkor a társadalombiztosítási kifizetőhely átsorolja 2-es, foglalkozási megbetegedés kódra, és sor kerül a táppénz korrekciójára is.
▪ A társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve ennek hiányában a megyei (fővárosi) kormányhivatal biztosított külön, erre vonatkozó kérelme nélkül, hivatalból eljárva megállapítja, hogy a korábbi keresőképtelenség foglalkozási megbetegedéssel ok-okozati összefüggésben volt.
▪ Ekkor az érintett időszakra vonatkozóan a táppénzt megállapító korábbi döntés visszavonására kerül sor, és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 52. alapján újabb döntést hoznak a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről és 100%-os baleseti táppénz megállapításáról.
▪ A korábban táppénzként kifizetett és a 100 %-os baleseti táppénz összege közötti különbözetet a biztosított részére utólagosan folyósítják. Az eljárásra és a biztosított részére a különbözet elszámolására visszamenőlegesen az Ebtv. szerinti, 6 hónapos általános igényérvényesítési határidőn belül van lehetőség.